A KHR működésére vonatkozó törvényi helyek, határozatok, szabályok

A BISZ Zrt. és a KHR működését a következő törvények, határozatok, és szabályozások határozzák meg:

1996. évi CXII. törvény (Hpt.)
2001. évi CXX. Törvény (Tpt.)
1992. évi LXIII. törvény
1996. évi XX. törvény
PSZÁF 2566/1999. sz. határozat
PSZÁF E/I-482/2006. sz. határozat
PSZÁF E/I-562/2006. sz. határozat
PSZÁF E/I-645/2006. sz. határozat
Hitelinformáció Szolgáltatási Szerződés, Üzletszabályzat

1996. évi CXII. törvény

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

(A KHR működését érintő paragrafusok hatályos szövege 2006. január 1-től.)

A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás

3. §

(1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:

...

b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;

c) pénzügyi lízing;

...

e) elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;

f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

...

18. §

(1) A hitelintézet működésének – pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének-megkezdéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.

(2) A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:

...

54. §

(1) Nem jelenti a banktitok sérelmét

...

XX/A. Fejezet

A központi hitelinformációs rendszer

130/A. §

(1) A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélésének és ezáltal a hitelezésnek szélesebb körű lehetővé tétele, valamint a referenciaadat-szolgáltatók biztonságosabb működése érdekében a hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése.

(2) A KHR-ben kizárólag az e törvényben meghatározott referenciaadatok kezelhetők.

(3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kizárólag a referenciaadat-szolgáltató által átadott referenciaadatot veheti át, és kizárólag az általa kezelt referenciaadatot adhatja át a referenciaadat-szolgáltatónak.

(4) Az adatkérési igényben megjelölt, – a 2. számú melléklet V. fejezetének 1. pontjában meghatározott – nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. Természetes személy referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés, vagy a Tpt. 81. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához, vagy a 130/J. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára használható fel.

(5) A KHR-ből a Diákhitel Központ részére – a 130/J. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül – referenciaadat nem adható át.

(6) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a referenciaadatot továbbító referenciaadat-szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét.

(7) Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyílvántartást a referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, 130/I. §-ban meghatározott időpontig kell kezelni.

(8) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás felelős a referenciaadatok teljes körű és naprakész nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és folyamatos fenntartásáért.

(9) A referenciaadat-szolgáltató haladéktalanul köteles az általa kezelt referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll, ha azokról tudomása van.

A törvény meghatározza azokat az alapvető szabályokat, amelyeket a KHR-be illetőleg a KHR-ből történő adatszolgáltatás során szem előtt kell tartani. Ezen szabályok nagy része a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben szabályozott rendelkezések konkretizálását, illetőleg megvalósítását tartalmazza (törvényen alapulás, célhoz kötöttség, adatkezelések összekapcsolásának tilalma, adatok minősége stb.).

Meghatározza továbbá, hogy pontosan mely referenciaadatokat, kinek és hogyan kell átadni. A törvény itt írja elő, hogy az adatszolgáltatásról „naplózás” formájában mind a referenciaadat szolgáltatónak, mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak nyilvántartást kell vezetni, ezen előírás az adatáramlás követhetőségét biztosítja.

130/B. §

(1) A KHR kezelésére engedélyt az kaphat, aki a 17. §-ban foglalt feltételeken túl az alábbi feltételeknek is megfelel:

a) részvénytársasági formában működő pénzügyi vállalkozás,

b) legalább kétszázmillió forint saját tőkével rendelkezik,

c) a hitelreferencia szolgáltatást kizárólagos tevékenységként végzi,

d) részvényeinek tulajdonosa kizárólag pénzügyi intézmény vagy befektetési társaság,

e) a hitelinformációs rendszeréhez történő csatlakozási szándékát a referenciaadat-szolgáltatók legalább hetven százaléka kinyilvánította, és ezen referenciaadat-szolgáltatók legalább nyolcvan százalékával rendelkeznek az összes referenciaadat-szolgáltató tárgyévet megelőző év éves beszámolója alapján kiszámított kockázatvállalásának.

(2) A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha

a) a pénzügyi vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki, illetőleg vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,

b) hitelezői kérelemre a bíróság elrendeli a pénzügyi vállalkozás felszámolását.

(3) A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt a 29. §-ban foglalt eseteken kívül akkor is visszavonhatja, ha

a) a 13/B. §-ban meghatározott, az informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszer előírásainak nem tesz eleget,

b) a pénzügyi vállalkozás súlyosan vagy ismételten megsérti az adatvédelemre vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait,

c) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nem tesz eleget a Felügyelet határozatában foglalt, a jogszerű működés helyreállítására vonatkozó előírásoknak.

(4) A KHR kezelésére vonatkozó engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles a KHR kezelésére egy másik pénzügyi vállalkozást kijelölni, és az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidő bekövetkezéséig az adatkezelés végzésére felügyeleti biztost kirendelni.

(5) A felügyeleti biztos (4) bekezdésben meghatározott kirendelése esetén a 163. § (3) bekezdésében és a 164-167. §-ban foglalt előírásokat megfelelően alkalmazni kell.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott kijelölés esetén a Felügyelet azt a pénzügyi vállalkozást jelölheti ki a KHR kezelőjeként, amely kötelezettséget vállal arra, hogy az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételeknek százhúsz napon belül megfelel.

(7) Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a KHR kezelésre vonatkozó engedélyét a Felügyelet visszavonta, köteles az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidő bekövetkezéséig kezelt referenciaadatokat az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt időpontban átadni annak a pénzügyi vállalkozásnak, amelyet a Felügyelet a KHR új kezelőjeként kijelöl. Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a KHR kezelésére vonatkozó engedélyét a Felügyelet visszavonta, az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidőtől kezdődően referenciaadatot nem kezelhet.

(8) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás üzletszabályzatának elfogadásához a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

A törvény részletesen szabályozza, hogy e kiemelt tevékenység folytatása, vagyis a KHR kezelésének engedélyezése milyen feltételekhez kötött.

Ha a központi hitelinformációs rendszert jelenleg kezelő pénzügyi vállalkozás e tevékenységét meg kívánja szüntetni, vagy a rá vonatkozó jogszabályi követelményeknek nem tesz eleget, és a Felügyelet emiatt az engedélyt visszavonja a folyamatosság elvének biztosítása érdekében intézkedni szükséges a KHR kezelőjének kijelöléséről és az adatátadásról. A jogszerű működést szolgálja a felügyeleti biztos kirendelését kimondó szabály is.

Az üzletszabályzat Felügyelet általi jóváhagyását a kiemelt státusz teszi szükségessé.

A KHR-be történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés szabályai

130/C. §

(1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 3. számú melléklet II. fejezetének 1.1-1.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésben, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt.

(2) Ugyanazon személy (1) bekezdés szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni.

130/D. §

A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 3. számú melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti referenciaadatait, aki a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható.

130/E. §

A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 3. számú melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.4 pontja szerinti referenciaadatait,

a) aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó azon bejelentését követően, miszerint az elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódja vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, a bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajt végre,

b) aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel,

c) akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. 313/C. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.

(Btk. 313/C. § (1) aki

a) hamis vagy hamisított készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogtalan haszonszerzés végett felhasznál,

b) készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogosulatlanul felhasznál,

c) a hamis, a hamisított vagy a jogosulatlanul használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetést elfogadja, és ezzel kárt okoz, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést követ el.)

130/F. §

(1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja a 2. számú melléklet V. fejezete 4. pontja szerinti vállalkozásoknak a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésével kapcsolatos, a 3. számú melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.2 pontja szerinti referenciaadatait.

(2) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak a 3. számú melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.3 pontja szerinti referenciaadatait, amelynek bankszámlájával szemben – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván.

(3) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak a 3. számú melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.4 pontja szerinti referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette.

130/G. §

(1) A 130/C. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés egy másik referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül.

(2) A szerződésből eredő követelést átruházó referenciaadat-szolgáltató köteles a feladat teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő referenciaadat-szolgáltató részére.

130/H. §

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott referenciaadatot "átruházás referenciaadat-szolgáltató részére" megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelést egy másik referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.

130/I. §

(1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás – a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a referenciaadatokat a (2) bekezdésben meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete:

a) a késedelmes tartozás megszűnésének időpontja a 130/C. § szerinti esetben,

b) az adat átadásának időpontja a 130/D. §, a 130/E. § és a 130/F. § (3) bekezdése szerinti esetben,

c) a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 130/F. § (2) bekezdése szerinti esetben,

d) a szerződés megszűnésének időpontja a 130/F. § (1) bekezdése szerinti esetben.

(3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a referenciaadatot, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelésnek másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására nem került sor, vagy ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelést nem referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.

(4) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a referenciaadatot, ha az jogellenesen került a KHR-be.

Ügyfélvédelem

130/J. §

(1) A referenciaadat-szolgáltató a természetes személyek részére – az adatátadás céljának, az átadható adatok körének, a jogorvoslati lehetőségnek, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a 130/A. § (4) bekezdésében meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja – írásbeli tájékoztatást köteles adni:

a) a szerződés megkötésének kezdeményezését megelőzően arról, hogy a 130/D. §-ban meghatározott esetben adatai bekerülhetnek a KHR-be,

b) a szerződés megkötését megelőzően arról, hogy a 130/C. §-ban és a 130/E. §-ban meghatározott esetben – ismertetve a konkrét okokat – adatai bekerülhetnek a KHR-be,

c) az adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően arról, hogy a 130/C. §-ban meghatározott esetben adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének, és

d) az adatátadást követően legfeljebb nyolc napon belül, annak megtörténtéről.

(2) A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére – az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a 130/A. § (4) bekezdésében meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja – a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 130/F. §-ban meghatározott esetben referenciaadatai bekerülnek a KHR-be.

(3) Bármely referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át.

(4) A referenciaadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely öt napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a referenciaadat-szolgáltatónak, amely azt, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek.

(5) A tájékoztatás a kérelmező számára évente egy alkalommal díjtalan. További tájékoztatás kérése esetén a kérelmezőnek költségtérítést kell fizetnie, amely legfeljebb a kapcsolódó közvetlen költségek ellenértékét tartalmazhatja.

(6) A megfizetett költségtérítést a referenciaadatokat jogellenesen átadó referenciaadat-szolgáltató, illetve a 130/K. § (6) bekezdése szerinti esetben a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles visszafizetni a nyilvántartott részére, ha a referenciaadatot jogellenesen kezelik, vagy a 130/K. § (1) bekezdésében meghatározott kifogásolást követően az adatot helyesbíteni vagy törölni kell.

130/K. §

(1) A nyilvántartott kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését.

(2) A nyilvántartott az (1) bekezdésben foglalt kifogást

a) a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy

b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz nyújthatja be.

(3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást – a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.

(4) A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő tizenöt napon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartottat írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül tájékoztatni.

(5) Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot – a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett – a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles átvezetni.

(6) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás – a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett – akkor is köteles a változást haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül átvezetni, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg és így a benyújtott kifogást a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálta ki, és annak helyt adott.

(7) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat-szolgáltatót, amely a nyilvántartottról a helyesbítést vagy törlést megelőző egy éven belül referenciaadatot kért.

130/L. §

(1) A nyilvántartott referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 130/K. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye.

(2) A nyilvántartottat az (1) bekezdés szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a 130/J. § (4), vagy a 130/K. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(4) A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül megvizsgálja és - amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalás legkésőbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (Pp. 124. §) a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást harminc napon belül kell megtartani.

130/M. §

(1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani.

(2) A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti a referenciaadatok kezelésének felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.

(3) Ha a bíróság a referenciaadatok kezelésének felfüggesztését rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. §-ának 13. pontjában meghatározottak szerint zárolni kell.

(4) A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye.

(5) A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében van helye.

130/N. §

(1) A referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli.

(2) Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadat kezelését akkor is fel kell függeszteni, ha az elsőfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el.

(3) A referenciaadat kezelésének felfüggesztését, a kezelés felfüggesztésének megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani.

(4) A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Felügyeletnek is megküldi.

130/O. §

A 130/L-130/N. §-ban foglalt rendelkezések a másodfokú eljárásban is megfelelően irányadók.

Az ügyfélvédelem tekintetében kiemelkedő szerepe van a hatékony jogorvoslat biztosításának. Így a nyilvántartott jogosult a rá vonatkozó nyilvántartás tekintetében kifogást benyújtani.

A jogorvoslat hatékonyságát a törvényben előírt rövid határidők biztosítják, mind a kifogásolási szakaszban, mind pedig a peres szakaszban.

A peres eljárás megindítására kizárólag a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen és a referenciaadatokat átadó referenciaadat-szolgáltató ellen együttesen kerülhet sor, hiszen a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerint a referenciaadat-szolgáltatóhoz hasonlóan ugyancsak adatkezelőnek minősül.

A törvény e per más peres eljárással történő egyesítését, illetve a viszontkereset indításának lehetőségét kizárja, tekintettel arra, hogy a per tárgya az adatkezelés törvényi feltételei meglétének vizsgálata és nem az alapul fekvő polgári jogi jogviszony egyéb kérdéseinek, esetlegesen a pénzügyi szolgáltatási alapjogviszonnyal összefüggő egyéb kérdéseknek a rendezése.

Ügyfélvédelmi szempontból fontos a törvényben rögzíteni azt, hogy a referenciaadat szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a KHR-be történő adatátadáskor a bejelentés törvényes feltételei fennálltak.

V. A XX/A. Fejezetre vonatkozó fogalom meghatározások

1. Nyilvántartott: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek vagy amelynek referenciaadatait a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli.

2. Referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás e törvény alapján kezelhet.

3. Referenciaadat-szolgáltató:

a 3. § (1) bekezdésének b)-c), illetve e)-f) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, a Diákhitel Központ, a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy, a Tpt. 81. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenységet végző befektetési társaság, valamint a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 37. pontjában foglalt tevékenységet végző befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító.

4. Vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót.

2. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

V. A XX/A. Fejezetre vonatkozó fogalommeghatározások

1. Nyilvántartott: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek vagy amelynek referenciaadatait a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli.

2. Referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás e törvény alapján kezelhet.

3. Referenciaadat-szolgáltató: a 3. § (1) bekezdésének b)-c), illetve e)-f) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, a Diákhitel Központ, a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy, a Tpt. 81. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenységet végző befektetési társaság, valamint a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 37. pontjában foglalt tevékenységet végző befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító.

4. Vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót.

3. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

I. Az azonosító adatok

1. Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.

2. A pénzügyi intézményt, céget, elfogadót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.

II. A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartható adatok

1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok:

1.1 azonosító adatok:

a) név,

b) születési név,

c) születési idő, hely,

d) anyja születési neve,

e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,

f) lakcím,

g) levelezési cím.

1.2 a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában meghatározott szolgáltatásra, valamint a hallgatói hitelre vonatkozó szerződési adatok:

a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),

b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,

c) a szerződés összege és devizaneme,

d) a 130/C. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,

e) a 130/C. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,

f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,

g) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés.

1.3 a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában foglalt szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok:

a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka,

b) okirati bizonyítékok,

c) perre utaló megjegyzés.

1.4 a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok:

a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma),

b) a letiltás időpontja,

c) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege,

d) a jogosulatlan felhasználások száma,

e) az okozott kár összege,

f) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja,

g) perre utaló megjegyzés.

2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok:

2.1 azonosító adatok:

a) cégnév, név,

b) székhely,

c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám,

d) adószám.

2.2 a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában foglalt szolgáltatásra vonatkozó szerződési adatok:

a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),

b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,

c) a szerződés megszűnésének módja,

d) a szerződés összege és devizaneme,

e) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,

f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja,

g) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés.

2.3 azon bankszámlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván:

a) a szerződés azonosítója (száma),

b) a bankszámla száma,

c) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,

d) a sorba állított követelések összege és devizaneme,

e) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja,

f) perre utaló megjegyzés.

2.4 a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok:

a) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja,

b) perre utaló megjegyzés.

2001. évi CXX. törvény  a tőkepiacról

5. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában

...

37. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére;

...

81. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységek üzletszerű folytatása forintban, illetőleg valutában, devizában a 82. §-ban meghatározott egy vagy több befektetési eszközre:

a) bizományosi tevékenység;

b) kereskedelmi tevékenység;

c) egyéni portfóliók egyedi kezelése a befektető által adott megbízás alapján (portfóliókezelés);

d) jegyzési garanciavállalás;

e) ügynöki tevékenység;

f) az értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás.

(2) Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű folytatása:

a) értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése;

b) értékpapír letétkezelés;

c) befektetési hitel nyújtása a befektetőknek;

d) tanácsadás társaságoknak tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával összefüggő kérdésekben, és szolgáltatás vállalati fúziók és befolyásszerzés esetében;

e) nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyásszerzés szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás;

f) befektetési tanácsadás;

g) ügyfélszámla-vezetés;

h) értékpapírszámlavezetés;

i)

XVI. Fejezet

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

156. § (1) A befektetési hitelt nyújtó köteles - a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében - az igazgatóság által elfogadott belső hitelezési szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.

(2) Befektetési hitel nyújtásával járó ügylet kizárólag írásban köthető. Szóban kötött ügyletnél az ügyletkötést két munkanapon belül írásban vissza kell igazolni.

(3) Befektetési hitel nem nyújtható

a) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához,

b) a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához,

c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.

(4) A befektetési hitelt nyújtónak a hitelnyújtásra vonatkozó döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéssel együtt kell őrizni.

A befektetési hitel nyújtására vonatkozó szabályok jelentős változáson esnek át. Megszűnik az az előírás, mely szerint a befektetési hitelből megvásárolt értékpapír a befektetési hitelt nyújtó javára óvadékul szolgál, minden egyéb, erre vonatkozó szerződés megkötése nélkül. A felek szabadon állapodhatnak meg a biztosítékról, de bármiben is állapodjanak meg, a befektetési hitelt nyújtónak a hitelnyújtásra vonatkozó döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről.

A központi hitelinformációs rendszerbe történő adatátadás és adatkezelés szabályai

157. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 1.1. és 1.3. pontja szerinti referenciaadatait, aki a 81. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az 5. § (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható.

(2) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 1.1.-1.2. pontja szerinti referenciaadatait, aki a 81. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az 5. § (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbér összegét, és e minimálbér összegét meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll. Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés esetén a meg nem fizetett tartozást a 169. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(3) Ugyanazon személy (2) bekezdés szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni.

(4) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Hpt. 2. számú melléklete V. fejezetének 4. pontja szerinti vállalkozásnak a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 2.1. és 2.2. pontja szerinti referenciaadatait, amellyel a 81. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az 5. § (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződést kötött.

(5) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a Hpt. 130/I. §-ának (3)-(4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a referenciaadatokat a (6) bekezdésben meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete:

a) az adat átadásának időpontja az (1) és a (3) bekezdés szerinti esetben,

b) a késedelmes tartozás megszűnésének időpontja a (2) bekezdés szerinti esetben,

c) a szerződés megszűnésének időpontja a (4) bekezdés szerinti esetben.

(7) Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, a (6) bekezdésben meghatározott időpontig kell kezelni.

(8) A referenciaadat-szolgáltató haladéktalanul köteles az általa kezelt referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll, ha azokról tudomása van.

(9) Az adatkérési igényben megjelölt, - a Hpt. 2. számú melléklet V. fejezetének 1. pontjában meghatározott - nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. Természetes személy referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 81. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az 5. § (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához, vagy a Hpt. 130/J. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára használható fel.

157/A. § (1) A 157. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés egy másik referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül.

(2) A szerződésből eredő követelést átruházó referenciaadat-szolgáltató köteles a feladat teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő referenciaadat-szolgáltató részére.

(3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott referenciaadatot „átruházás referenciaadat-szolgáltató részére” megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelést egy másik referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.

Ügyfélvédelem

157/B. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a természetes személy részére - az adatátadás céljának, az átadható adatok körének, a jogorvoslati lehetőségnek, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Hpt. 130/A. § (4) bekezdésében meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - írásbeli tájékoztatást köteles adni:

a) a szerződés megkötését megelőzően arról, hogy a 157. § (1) bekezdésében meghatározott esetben - ismertetve a konkrét okokat - adatai bekerülhetnek a KHR-be,

b) a szerződés megkötésének kezdeményezését megelőzően arról, hogy a 157. § (2) bekezdésében meghatározott esetben adatai bekerülhetnek a KHR-be,

c) az adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően arról, hogy a 157. § (2) bekezdésében meghatározott esetben adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének, és

d) az adatátadást követően legfeljebb nyolc napon belül, annak megtörténtéről.

(2) A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Hpt. 130/A. § (4) bekezdésében meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 157. § (4) bekezdésében meghatározott esetben referenciaadatai bekerülnék a KHR-be.

(3) A Hpt. 130/A. §-ának (6)-(9) bekezdésében, a Hpt. 130/I. § (3)-(4) bekezdésében, a Hpt. 130/J. §-ának (3)-(6) bekezdésében, a Hpt. 130/K-130/O. §-aiban és a Hpt. 2. és 3. számú mellékletében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

XVIII. Fejezet

ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS

168. § (1) A befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról.

(2) Értékpapír kölcsönügylet tárgya akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.

(3) A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.

(4) Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető.

Bár az értékpapír kölcsönzés kikerül a kiegészítő befektetési szolgáltatások közül, a befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles előzetesen bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni.

Az értékpapír-kölcsönügylet határozott időre köthető, és megszűnik az a korlátozás mely szerint ennek futamideje legfeljebb egy év lehetne.

Hatályon kívül helyezi a módosítás azokat a korábbi rendelkezéseket, melyek szerint az értékpapír-kölcsönzésnél kötelező óvadék kikötése. A felek a biztosíték tekintetében szabadon megállapodhatnak.

169. § Ha a kölcsönbe vevő az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt esedékességkor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a kölcsönbe adó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg az esedékesség napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.

170. § (1) Az értékpapír-kölcsönzéséhez az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés létrejötte szükséges. Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződés, illetőleg értékpapírkölcsön-szerződés az értékpapír tulajdonosa és az értékpapírt kölcsönvevő másik fél között létrejött más szerződés része nem lehet.

(2) Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját, sorozatát;

b) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét;

c) keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható;

d) az értékpapírkölcsön futamidejét;

e) a kölcsönzési díjat;

f) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja; és

g) részvény esetén a felek megállapodását a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan.

(3) Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő befektetési szolgáltató a kölcsönbe adás tényéről a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a befektetési szolgáltató az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik.

171. § Az értékpapírkölcsönre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

1992. évi LXIII. törvény

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek a BISZ Rt. és a BAR szempontjából lényeges pontjai a következők:

11. § (1) Az érintett

a) tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről (12. és 13. §), valamint

b) kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését (14-16. §).

Megvalósítás: ezeket a pontokat megfelelően körülírja a Hpt. 54.§. (10) bekezdés, kiegészítve az Együttműködési Szerződésben foglaltak megfelelő értelmezésével; azaz az érintett jogosult beletekinteni a róla nyilvántartott adatokba a vele szerződéses kapcsolatban álló BAR felhasználó közreműködésével (Link Ügyféltudakozvány), és a vitatott adatokat rögzítő hiteladat-szolgáltató BAR felhasználótól jogosult kérni a vitatott adatok helyesbítését (hiszen a BISZ Rt. a jogszabályban elrendelt módon és körülmények között csak tárolja az adatokat).

1996. évi XX. törvény

Az 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról leszögezi, hogy tilos a következő azonosítók használata bármely, a törvényben taxatíve felsorolt esetek kivételével.

II. fejezet

7. §.

(1) Az adatkezelő az érintettel, illetve más adatkezelővel való, meghatározott célú kapcsolattartás során csak azt az azonosító kódot használhatja, amelyre a feladatot meghatározó törvény őt felhatalmazza.

(2) Az az adatkezelő, akit e törvény az azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, a 6. §-ban meghatározott kódot csak a polgár előzetes, írásbeli engedélyéve hozzájárulása alapján használhatja fel.

(3) A polgárt a hozzájárulás megadása, megtagadása vagy visszavonása miatt hátrány nem érheti, a hozzájárulás megadásáért bármilyen előny kilátásba helyezése tilos.

Megvalósítás: Mindebből, valamint a kapcsolódó egyéb törvényekből egyértelműen következik, hogy a természetes személyek azonosítására a 6. §-ban meghatározott három országosan kidolgozott, egyértelmű azonosító (adóazonosító jel, társadalombiztosítási azonosító jel, személyi azonosító) használata a BISZ Rt. számára törvénysértő. Ennél fogva a természetes személyek azonosításra kizárólag a Hpt. 3. sz. mellékletében olvasható természetes azonosítók használhatók.

PSZÁF HATÁROZATOK

PSZÁF 2566/1999. számú határozat

2566/1999. számú határozat annak megállapításáról, hogy a Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. megfelel a Hpt. előírásainak

Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelethez – a továbbiakban felügyelet – a Bankközi Informatika Szolgáltató Részvénytársaság (cégjegyzékszáma: 01-10 042513 ) – a továbbiakban: rt. – által benyújtott kérelem alapján a következő határozatot hozom:

1. Megállapítom, hogy az rt. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) pénzügyi vállalkozásokra előírt szabályainak megfelel.

2. Megállapítom, hogy az rt. a Hpt. 18. § (2) bekezdés l) pontja szerinti, a felügyelet által elismert központi hitelinformációs rendszernek minősül.

3. Az rt. a Hpt. 3. § (1) bekezdésében felsorolt pénzügyi szolgáltatások közül az alábbi üzletszerű – forintban történő – végzésére jogosult:

- hitelreferencia-szolgáltatás.

E/I-482/2006.  számú határozat annak megállapításáról, hogy a Bankközi Informatika Szolgáltató Zrt. a Hpt. 130/B. § (1) bekezdés a-e) pontjaiban foglalt előírásoknak megfelel és jogosult a Központi Hitelinformációs Rendszer - KHR - kezelésére

A Bankközi Informatika Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1205 Budapest, Mártonffy u. 25-27.) ? a továbbiakban: Zrt. - által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez benyújtott kérelem és az ahhoz csatolt dokumentumok alapján a következő határozatot hozom.

1. Megállapítom, hogy a Zrt. a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 130/B. § (1) bekezdés a-e) pontjaiban foglalt előírásoknak megfelel.

2. Megállapítom, hogy a Zrt. a 2566/1999. számú engedélye alapján, mint a Hpt. 3. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott hitelreferencia szolgáltatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás jogosult a Központi Hitelinformációs Rendszer - KHR rendszer - kezelésére.

3. A Zrt. - a 2. pontban engedélyezett tevékenységen felül - más üzletszerű tevékenységet a Hpt. 130/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem végezhet.

Határozatomat az 1-3. pontban hivatkozott jogszabályok, a 2005. CLXXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdése, a Hpt. 186. §-ában, valamint a Hpt. 190. § (1)-(2) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével hoztam meg.

Mivel a Zrt. kérelmének helyt adtam, a határozat indokolását és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL. törvény 72. § (4) bekezdése alapján mellőztem.

Budapest, 2006. május 29.

Marsi Erika s.k.,

a PSZÁF főigazgatója

E/I-562/2006.  számú határozat a BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére az E/I-482/2006. számú határozat kijavításáról

A BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1205 Budapest, Mártonffy u. 25-27) - a továbbiakban: Zrt. - kérelmére, a Felügyelet főigazgatójának felhatalmazása alapján, annak megbízásából a következő kijavító határozatot hozom.

Az E/I-482/2006. számú határozat címzettjének a nevét a Bankközi Informatika Szolgáltató Rt-nek a nevét kijavítom az alábbiak szerint: BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

Az E/I-482/2006. számú határozat egyéb rendelkezéseit jelen határozatom nem érinti.

Budapest, 2006. június 15.

Dr. Kuzder Judit s.k.,

a PSZÁF ügyvezető igazgatója

E-I/645/2006.  számú határozat a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. üzletszabályzata jóváhagyásáról

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Felügyelet) főigazgatójának felhatalmazása alapján, annak megbízásából a BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1205 Budapest, Mártonffy u. 25-27.) - a továbbiakban: Zrt. - által benyújtott kérelem alapján indult eljárásban az alábbi határozatot hozom:

A Zrt-nek, a Központi Hitelinformációs Rendszer - KHR rendszer - kezelésére jogosult pénzügyi vállalkozásnak az üzletszabályzatát jóváhagyom.

A Zrt. köteles üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben megtekinthető módon kifüggeszteni, illetve azt az ügyfélnek kérésre átadni. továbbá azt az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen elérhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni.

Határozatomat a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 130/B. § (8) bekezdésében, a Hpt. 203. § (3)- (4) bekezdéseiben foglaltak figyelembe vételével hoztam meg.

Mivel a Zrt. kérelmének helyt adtam, a határozat indokolását és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL. törvény 72. § (4) bekezdése alapján mellőztem.

Budapest, 2006. július 13.

Dr. Kuzder Judit s.k.,

a PSZÁF ügyvezető igazgatója

Hitelinformáció Szolgáltatási Szerződés, Üzletszabályzat

A KHR működésének szabályait a referenciaadat-szolgáltatókkal kötött Hitelinformáció Szolgáltatási Szerződés, illetve a BISZ Zrt. üzletszabályzata pontosítja. Az Üzletszabályzat az alábbi oldalon érhető el.