A KHR lakossági rendszere tartalmazza minden természetes személy adatát, aki a pénzügyi intézményekkel kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződését vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználására irányuló szerződését a Hpt.-ben részletezett módon megszegte. A lakossági rendszer három alrendszerre tagolódik: a hitelmulasztásokat, a bankkártya-visszaéléseket, és a csalás miatt elutasított hitelkérelmeket nyilvántartó alrendszerre. Mindhárom alrendszer negatív listás nyilvántartás, amelyekre az ügyfelek csak abban az esetben kerülnek fel, ha a törvényben meghatározott feltételek szerinti vétségeket követnek el.

A Hpt. előírásai szerint a szerződéskötéskor az ügyfelet tájékoztatni kell a negatív listásra való felkerülés lehetőségéről. Ezenkívül a BISZ Zrt. javasolja a Referenciaadat-szolgáltatóknak, hogy az ügyfeleiket a felkerülés tényéről, illetve a listáról való lekerülés módjáról is tájékoztassák.

Az ügyfelek azonosítása természetes azonosítóik alapján történik: családi név, utónév, születési dátum, születési hely, anyja neve. Mivel házasságkötéskor az ügyfél neve megváltozhat, azonosításra mindenképpen a születési családi és utónevet kell használni.

A természetes személyekről a következő adatokat tartja nyilván a KHR:

• születéskori családi név, utónév;
• születési dátum, születési hely;
• anyja neve;
• jelenlegi név;
• állampolgárság;
• személyi igazolványának száma, útlevél száma, gépjármű vezetői engedély száma;
• lakhely címe, postacím.

A lakossági rendszer több mint 500 000 különböző természetes személy több mint 760 000 mulasztását, visszaélését tárolja, és ez a szám folyamatosan emelkedik. A felhasználók havonta átlagosan 350 000 kérdést intéznek a rendszerhez. A lekérdezések válaszaiban az élő adatok folyamatosan, a lezárt adatok pedig a lezárást követően még 5 évig szerepelnek.

Az egyes alrendszerek:

A lakossági hitelmulasztás nyilvántartása

A lakossági kártyavisszaélés nyilvántartása

A lakossági elutasítások nyilvántartása

A lakossági hitelmulasztás nyilvántartása
(Mulasztásnyilvántartó alrendszer, negatív listás adatbázis)

A rendszer azokat a természetes személyeket (hiteladósokat) és mulasztásaikat tartja nyilván, akik a pénzügyi intézményekkel kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a minimálbér összegét meghaladó mértékben folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget.

A mulasztás megszűnik, ha az ügyfél teljes tartozása rendeződik (a hátralék kiegyenlítésével, fedezet, kezes igénybe vételével, vagy akár a szerződés átütemezésével). A mulasztást bekövetkezésekor fel kell vinni, megszűnésekor pedig le kell zárni. A lezárt mulasztások az üzleti lekérdezésekben a lezárást követően a láthatósági idő leteltéig (5 évig) láthatók.

Tárolt adatok:

• szerződésazonosító;
• a szerződés típusa;
• a szerződés kötési, lejárati és megszűnési dátuma;
• a szerződés összege és devizaneme;
• a szerződésre vonatkozó megjegyzés;
• a hitelmulasztás bekövetkezésének dátuma;
• a hitelmulasztás bekövetkezésekor fennálló hátralék;
• a hitelmulasztásra vonatkozó megjegyzés;
• a hitelmulasztás megszűnése esetén a megszűnés dátuma;
• a hitelmulasztás megszűnési módja;
• a megszűnésre vonatkozó megjegyzés;
• adatátruházásra, perre vonatkozó megjegyzés.

A hitelmulasztások a késedelembe esés időpontjától kezdődően fennálló hitelmulasztásként szerepelnek mindaddig, amíg az adós tartozását nem rendezi. A hitelmulasztás a rendezést követően még 5 évig lezárt mulasztásként szerepel a rendszerben, és megjelenik a hiteljelentésekben.

A lakossági kártyavisszaélés nyilvántartása
(Visszaélés-nyilvántartó alrendszer, negatív listás adatbázis)

A bankkártya- vagy csekkbirtokos személyek szerződéseivel kapcsolatos visszaélések nyilvántartása. Javasoljuk, hogy a pénzügyi intézmények a listára való felkerülés tényéről a szerződő ügyfelet minden esetben tájékoztassák. Visszaélésnek minősülnek az alábbi esetek:

a) Amikor az ügyfél a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó azon bejelentését követően, miszerint az elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódja vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, a bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajtott végre.

b) Amikor az ügyfél a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel.

c) Amikor az ügyféllel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. 313/C. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.

Tárolt adatok:

• szerződésazonosító;
• a szerződés típusa;
• a szerződés kötési, lejárati és megszűnési dátuma;
• a szerződés összege és devizaneme;
• a szerződésre vonatkozó megjegyzés;
• a visszaélés bekövetkezésének dátuma;
• a visszaélés típusa;
• a végrehajtott műveletek száma;
• a fizetési eszköz letiltásának dátuma;
• a bankkártya száma és típusa;
• az okozott kár összege és devizaneme;
• a szerződésre, visszaélésre vonatkozó megjegyzés;
• adatátruházásra, perre vonatkozó megjegyzés.

A visszaélések az eseményt követően még 5 évig szerepelnek a KHR-ben.

Elutasítások nyilvántartása
(Valótlan adatközlés miatti elutasítás nyilvántartó alrendszer, negatív listás adatbázis)
Azon természetes személyek nyilvántartása, akik a pénzügyi intézményekkel való szerződés megkötésének kezdeményezése során okirattal bizonyíthatóan valótlan adatot közölnek, hamis vagy hamisított okiratot használnak.

Tárolt adatok:

• az elutasítás dátuma;
• az elutasítás indoka;
• okirati bizonyítékok ismertetése;
• adatátruházásra, perre vonatkozó megjegyzés.

Az elutasított igénylések az elutasítást követően még 5 évig szerepelnek a KHR-ben.