A Központi Hitelinformációs Rendszer az az informatikai rendszer, amely a Hpt.-ben és a Tpt.-ben megfogalmazott szabályok alapján megvalósítja a referenciaadat-szolgáltatók között a hitelinformációk cseréjét.

Bankközi Adós- és hitelinformációs Rendszer (BAR)

A Bankközi Adós- és hitelinformációs Rendszer az a központi, a hiteladósokra vonatkozó információs rendszer, amely 1995-től 2006-ig a KHR jogelődje volt.

Hitelreferencia-szolgáltatás

A hitelreferencia-szolgáltatás banktitkot nem sértő bankinformáció díjazás ellenében történő nyújtása vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés.

Referenciaadat

Bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás a Hpt. alapján kezelhet.

Referenciaadat-szolgáltató

A Hpt. 3. § (1) bekezdésének b)-c), illetve e)-f) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, a Diákhitel Központ, a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy, a Tpt. 81. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenységet végző befektetési társaság, valamint a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 37. pontjában foglalt tevékenységet végző befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító.

Nyilvántartott

Valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek vagy amelynek referenciaadatait a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli.

Vállalkozás

A gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a Referenciaadat-szolgáltatót.

Hitel- és hiteljellegű szolgáltatás

Hitel- és hiteljellegű szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése:
a) hitel és pénzkölcsön nyújtása,
b) pénzügyi lízing,
c) elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása,
d) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,
e) befektetőnek történő befektetési hitel nyújtása,
f) értékpapír kölcsönzés.

Hitelnyújtás

A hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelintézet kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére.

Pénzkölcsön nyújtás

a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni;
b) követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi;
c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet;
d) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység;
e) zálogkölcsön nyújtása.

Pénzügyi lízing

az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő
a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,
c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.
Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása

szerződés alapján a készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása.

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

a) a csekk,
b) az elektronikus pénzeszköz,
c) olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse.
Elektronikus pénzeszköz:
olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen értéktároló kártya, számítógép memória - amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket.
Elektronikus pénz:
készpénz átvétele illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad.

Értékpapír-kölcsönzés

Értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek a keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbeadó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére.

Sorban állás

A hitelintézetek által vezetett folyószámlára, bankszámlára érkező jogszerű rendelkezések (megbízások, megkeresések) fedezethiány miatt történő nem teljesítése (függőben tartása) és a megbízás várakozási sorba helyezése a hatályos pénzforgalmi szabályok szerint, a jövőbeni teljesítés céljából. Nem tartozik ezen fogalmi körbe azon eljárás, amely szerint a bankszámla szerződésben foglaltak alapján a számlatulajdonos saját elhatározásból, az ütemezett fizetések céljából, a beérkezett rendelkezések tervszerű teljesítése érdekében sorba helyezésre ad megbízást a hitelintézetnek.

Sorban álló számla

Olyan bankszámla, amellyel szemben benyújtott és fedezethiány miatt függőben tartott (sorba állított) rendelkezéseket tart a hitelintézet nyilván.

Adatzárolás

az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele.