Szolgáltatás áttekintése - Lakossági KHR

A KHR szolgáltatás a hazai bankok, hitelintézetek által működtetett hitelinformációs adatbázis. A KHR segítségével a bankok megosztják egymás között ügyfeleik hiteladatait. A céljuk ezzel az, hogy információval lássák el egymást a hitelbírálat során azért, hogy megkönnyítsék a jó hitelmúlttal rendelkező adósok számára a hitelhez jutást, védjék az ügyfeleiket a túlzott eladósodás veszélyeitől, valamint általában csökkentsék a hitelezéssel járó kockázatokat.

A KHR működtetésére a 2011. évi CXXII. törvény kötelezi a hitelintézeteket. A KHR célját a törvény az alábbi módon fogalmazza meg:

„A Központi Hitelinformációs Rendszerben […] nyilvántartott adatok kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében.”

A KHR tehát a felelős hitelnyújtás támogatásával mind az ügyfelek („adósok”), mind pedig a hitelintézetek („referenciaadat-szolgáltatók”) érdekeit egyaránt szolgálja.

A szolgáltatásban résztvevők köre

A KHR rendszer működése három szereplői kört érint, amelyek a következők:

  • KHR szolgáltató: A központi KHR adatbázist a BISZ Zrt. üzemelteti, biztosítva a hozzáférést a törvényi szabályozásnak megfelelően.

  • Bankok és pénzügyi intézmények: A hitelezéssel vagy hitel jellegű termékek, illetve szolgáltatások nyújtásával foglalkozó intézetek jogosultak a KHR adatbázisból információk lekérdezésére, valamint adatok feltöltésére. Ilyenek a bankok, takarékszövetkezetek, lízingcégek, személyi kölcsön vagy áruhitel, lakáshitel nyújtására szakosodott cégek, és további pénzügyi vállalkozások. Nem csatlakozhatnak olyan intézmények, mint a NAV, minisztériumok, önkormányzatok, közüzemi és telekommunikációs szolgáltatók, civil szervezetek.

  • Ügyfél: Magánszemélyek és vállalkozások, akiknek ügyfél és hitelszerződés adatait (valamint a törvényben meghatározott egyes mulasztásokkal, visszaélésekkel kapcsolatos adatait) a hitelintézetek a KHR rendszerbe továbbítják.

A KHR mind a lakossági, mind pedig a vállalkozói ügyfélkörről nyilvántart adatokat. A KHR ennek megfelelően két részből („alrendszerből”) áll:

  • a lakossági alrendszer a magánszemélyek adatait,

  • a vállalkozási alrendszer a vállalkozások adatait tartja nyilván.

A KHR úgynevezett teljes listás nyilvántartás, vagyis mind pozitív információkat (a kötelezettségeiket rendben fizető adósok tekintetében), mind pedig negatív adatokat (mulasztással rendelkező adósok, vagy visszaélések tekintetében) tartalmaz.

A lakossági KHR

A KHR lakossági alrendszerének nyilvántartásai az alábbi adatkörökre terjednek ki:

  • Hitelszerződések nyilvántartása

  • Hitelmulasztásokra vonatkozó információk

  • Bankkártya-visszaélések adatai

  • Csalás miatt elutasított hitelkérelmek nyilvántartása

A törvényi szabályozásnak megfelelően a pénzügyi intézményeknek valamennyi hitelszerződés, vagy hiteljellegű finanszírozásra (lízing, értékpapír kölcsönzés, stb.) irányuló szerződés adatait rögzíteniük kell a lakossági KHR hitelszerződés nyilvántartásába.

Az ügyfél nyilatkozatával meghatározhatja, hogy a rögzített hiteladatok a bankok számára lekérdezhetőek-e a hitelbírálat során, vagy pedig nem. Azt is megszabhatja, hogy a szerződés lezárását követően az információk további öt évig szerepeljenek-e a KHR-ben, vagy pedig azok törlésre kerüljenek. Tekintettel arra, hogy az igazoltan pozitív hitelmúlttal rendelkező „jó adós” ügyfelek kiemelt megbecsülésnek örvendenek a bankoknál, ez a lehetőség segítséget jelent valamennyi, hitelt felvenni szándékozó magánszemély számára.

A nyilatkozattételi lehetőség nem vonatkozik a hitelmulasztásokra, bankkártya-visszaélésekre és csalásokra, ezen információk az ügyfél nyilatkozatától függetlenül elérhetőek a bankok számára a hitelbírálat során.

Nyilvántartott személyes adatok

A KHR lakossági nyilvántartása valamennyi információt magánszemély ügyfelekhez rendel hozzá. Ez azt jelenti, hogy valamely hitelszerződés, mulasztás vagy visszaélés esetén nem csak a szerződésre és visszaélésre vonatkozó információk, hanem a szerződő magánszemély adatai is rögzítésre kerülnek.

Az egyes magánszemélyekről az alábbi információkat gyűjti a KHR rendszer:

  • Születési név

  • Születési hely

  • Születési dátum

  • Anyja születési neve

  • Viselt név

  • Állampolgárság

  • Személyi igazolvány szám

  • Útlevél szám

  • Vezetői engedély szám

  • Egyéb azonosító okmány száma, típusa

  • Lakcím

  • Levelezési cím

  • E-mail cím

  • A rögzített hitelszerződésben betöltött szerep (adós, adóstárs)

A nyilvántartott ügyfél információk egészen addig szerepelnek a KHR-ben, amíg az ügyfélhez valamilyen hitelszerződés, mulasztás vagy visszaélés szerepel a nyilvántartásban, majd ezt követően nyomtalanul törlésre kerülnek.

Mire használják fel a KHR-ből nyert információkat a hitelintézetek?

A KHR rendszerben nyilvántartott információkhoz a KHR felhasználói csak a törvényben meghatározott módon és céloknak megfelelően férhetnek hozzá.

Amennyiben valaki hitelkérelemmel, finanszírozási igénnyel fordul egy hitelintézethez, a bank a hitelbírálat során felméri a kérelmező hitelképességét. A bírálat során a bank számos információt bekér az ügyféltől, valamint különféle forrásokból további információkat is gyűjt, hogy minél pontosabb képet alkosson az ügyfél hitel-visszafizetési képességéről. A bankok számára ilyen, kiemelten fontos információforrás a KHR nyilvántartás is.

A lakossági KHR mind a pozitív hiteltörténetet, mind pedig negatív információkat (mulasztások, visszaélések, csalások) képes rögzíteni. A KHR segítségével a bankok pontosabban fel tudják mérni ügyfeleik hitelképességét, lehetővé téve, hogy kedvezőbb ajánlatokat biztosítsanak, valamint a felelős hitelezés jegyében elkerüljék a fizetésképtelen, vagy túlzottan eladósodott ügyfeleknek való hitelnyújtást. Ez az ügyfelek hosszú távú érdekeit is szolgálja. A KHR szolgáltatás a hitelt felvevő ügyfelek, valamint a hitelt nyújtó hitelintézetek számára egyaránt előnyös.